Egy évvel ezelőtt
- Nem jön tanár!! - üvöltötte Olivér végig a folyosón.
- Gyerekes vagy – jelentette ki Bella egyszerűen, és visszafordult Ernához beszélgetni, aki nagyban röhögött Olivér hülyeségén és Bella beszólásán. Aztán a folyosó végére nézett, ahol néhány felsőbbéves integetett és huhogott Olivérnek.
- Ennyiben hagyod? - kérdezte az egyikük. - Simán leszól a csaj!
- Dobd vissza a labdát! - röhögött egy másik.
- Mondd meg neki a magadét! - Olivér legyintett.
- Csak pár haver – nézett a lányokra, akik vállukat vonogatva fordultak vissza az ablak felé. Olivér erre felkapta a vizet, és nem hagyta annyiban a dolgot. Újra felkiáltott:
- Nem jön tanááár!
- Kuss már hülyegyerek – szólta le Bella.
- Bocs ha zavarja az aurádat – bökdöste meg Olivér.
- Nem az aurámat zavarja, hanem az egész lényemet – szorította meg a kezét a lány, cserébe hangos éljenzést kapott a folyosó végéről, és egy szisszenést Olivér részéről. - Kik ezek a barmok? - fordult Erna felé, aki jobban szemügyre vette a fiúkat.
- Ezek a nővérem osztálytársai – bökte ki végül vidáman.
- Igen - jött oda fontoskodva Emili, aki eddig a pár lépéssel odébb lévő padon ült többi csoporttársukkal, és meg volt győződve róla, hogy az iskolában mindenki a barátja. - Ők ott a 10/D legbolondabb tagjai.
- Örülök – nézett rá Bella és vágott egy grimaszt. Emili csodálkozva visszafordult a többiekhez. Ennek meg mi baja van velem? volt az arcára írva. Néhányan, akik bírták Bellát, és utálták Emilit, csak a fejüket csóválták, hogy tudassák vele, nem kívánatos személy.
Eltelt 10 perc, és Olivér jóslata bevált: tényleg nem jött az angoltanár. Brigi, a csoport strébere, erősködött hogy valaki menjen le a tanáriba szólni, amíg Titi és Imi le nem küldték. Akkor inkább elhallgatott és csendben írta a másnapi föciházit.
A 10/D „legbolondabb tagjai” megunták a termük előtti szobrozást és közelebb jöttek a 8/A kezdő angol csoportjához.
- Héé Olivér! - kezet fogtak Olivérrel, aztán Belláék felé fordultak. A srác, aki szerint Olivér jól megmondhatta volna a magáét, Ernára nézett.
- Te nem a Patti húga vagy? - kérdezte tőle.
- Dede – vigyorgott Erna. - Te pedig Szabi, igaz? Neked van az E-ben az ikertesvéred.
- Yep. Valami olyasmi – bólogatott Szabi. - És te? - kérdezte Bellától, de mielőtt a lány válaszolhatott volna, folytatta – Jól megaztmondtad Olivérnek. Ugye öcsi? - Olivérhez fordult, aki elhajolt, nehogy megborzolja a tökéletesen elkészített haját.
- Testvérek vagytok?
- Nem azok – nyugtatta meg a fiú, aki először kiabált nekik. - Akkor már felrobbant volna az iskola. De legalábbis a tanárok menekülnének.
- Gondolod? - mosolygott Bella.
- Vannak olyan hülyék. De azt kéne kipróbálnod, hogy Szabival meg Somával zárod össze magad akár csak öt percre... tuti hogy kikészítenek.
- Meglátjuk – vonta fel a szemöldökét Bella. Szabi büszkén bólogatott a fiú háta mögött. – Amúgy te nem a Peti bátyja vagy?
- Dede, miért ismered a Petit? Szegényem... - röhögött fel, mint aki sajnálja hogy valakinek ki kell bírnia az öccse mellett.
- Neem..a hugom évfolyamtársa. Azt hiszem. De legalábbis hallottam már felőle. - próbált magyarázkodni Bella. Hogyan mondja el az illető bátyjának, hogy minden nap azt hallgatja, Peti ilyen cuki meg olyan cuki? A húga, Bibi, nagyon oda volt érte, pedig épp hogy köszönőviszonyban voltak.
- Te is ennyire ismered a testvéreidet? - nevetett a srác.
- Hát van egypár, nem csoda ha elfelejtek valamelyikükről pár dolgot. - Viccelődött Bella.
- Négyen vagyunk.
- Mi is! Misi vagyok.
- Tudom. Most beugrott a neved. – mosolygott. - Bella.
- A te nővéred viszont az én évfolyamtársam. - mondta Misi összehúzott szemmel, próbálta beazonosítani a lányt. - Mi is a vezetékneved?
- Mánya.
- A Mánya Babeeett! - mutatott rá Misi vidáman, mint aki óriási felfedezést tett.
- Ismered?
- Nem. - jelentette ki hirtelen jött komolysággal. - De hallottam már a nevét és tudtam hogy van egy Bella nevű húga. Az osztálya szinte csak rólatok beszél.
- Rólunk? - csodálkozott Bella.
- A hugod, izé...
- Ja, Bibivel? - kérdezte Bella, mint akinek már minden világos. - Háát, bevonultunk a 10/A történelmébe a tavalyi korizás időszaka alatt.
- Tavaly is ide jártál? - most Misi csodálkozott.
- Nyolcadikos vagyok. - bólintott a lány – Miért hányadikosnak hittél? - tette hozzá, mintha annyira egyértelmű lenne, hogy ő csak nyolcadikos lehet.
- Hát őszintén megvallva Ernáról mindenki azt hiszi az osztályban hogy hetedikes.
- Rólam?! - robbant be közéjük Erna. - Miért?
- Mert...őrült vagy?! - nézett rá furcsán Misi, mint aki egy olyan egyértelmű tényt közöl vele, amiről már mindenki hallott az iskolában.
- Jaa, lehet – gondolkozott el Erna. Bella elnézően rázta a fejét, jelezve Misinek, hogy a csaj nem komplett. Misi egyetértően bólogatott.
- Viszont akkor Peti nem a hugod évfolyamtársa, mert ő annyi idős mint te.
- Ja, akkor lehet hogy Kitti az évfolyamtársa. Ő a hugod nem?
- De. Meg van még egy... - kezdett volna bele, de pillantása a nyelviterem felé tévedt. - Na asszem lépnetek kéne – bökött a lányok háta mögé, ahol éppen kinyitotta a terem ajtaját az angoltanár.
- Bella! - kiáltott feléjük – Gyertek kezdeném az órát!
- Épp időben – morogta Bella az orra alatt. - Akkor... sziasztok.
- Hello. - Mikor Bella eltűnt az ajtó mögött, Szabi oldalba bökte Misit.
- Bejövős, mi?